„Kezdésképpen”

Amikor ezeket a sorokat leírom, 2017. május 10-e van. Az évadnak – számunkra – már vége, a honlapunk gőzerővel készül, hamarosan eleget teszünk a Magyar Nemzeti Galéria performansz-meghívásának, nekikezdtünk egy háromszereplős kamaradarabnak, és bizony ezerrel pörgünk már a szeptemberben kezdődő időszak nagy projektjein is.

A Spiritáról tudni érdemes, hogy fennállásának három szélsebesen elrepült éve bizonyítja: dinamikusan és elszántan fejlődik, épül-szépül, bővül. Ebben komoly szerepe van a színészgárda határtalan lelkesedésének, a szakmai munka által elért egyéni eredményeknek, a célok és a konstruktivitás kollektív igényének.

E hasábokon (nem kizárólagosan, de azért koncepciózusan) átadom majd a szót a Társulat tagjainak. Magam is sokszor megosztom majd a próbaidőszakok alatt tapasztalt érzéseket, tanulságokat, benyomásokat – és arra fogom kérni a Spirita tagságát, hogy akinek kedve szottyan, tegyen ugyanígy. Meggyőződésem/ünk, hogy a színház élő, lélegző, jelen idejű dolog, így minél szorosabbra húzzuk az érzelmi és személyes kötődést a nézőinkkel, annál több örömet – és persze dilemmát, elméleti vagy gyakorlati „problémát”, vita-alapot – szerezhetünk egymásnak és önmagunknak.

Nem is szaporítanám tovább a szót, vágjunk bele. Blogra fel!

Egressy G. Tamás